Legfrissebb lapszám

XXI. évfolyam, 2019/2. – JUBILEUMI SZÁM

Gondolatok – Húszéves a Sola Scriptura folyóirat

  • Prancz Zoltán:
    „A lélek sem jó tudomány nélkül”
  • Csabai Tamás:
    „Úgy vannak-e ezek?”
    Visszatekintés a Sola Scriptura folyóirat húszéves jubileumán

Rendszeres teológia

  • Vankó Zsuzsanna:
    A keresztény hit „egészséges” racionalitása 

Lelkiismereti és vallásszabadság

  • Prancz Zoltán:
    Elvhűség és vallási türelem
    Össze kell-e békíteni eszmeileg a vallásokat ahhoz, hogy követőik békében éljenek egymásssal?

Rendszeres teológia – írásmagyarázat

  • Vankó Zsuzsanna:
    Az igaz vallás „definíciója” Jézus tanításában 

Régi prédikációk – maradandó tanítások

  • Magos István:
    „Kik azok a békességre igyekezők?”
    Láczai Szabó József prédikációja Jézus 7. boldogmondásáról

Biblia és természettudomány

  • Viczián István:
    A tudomány teremtése  

Biblia és irodalom

  • Vankó Zsuzsanna:
    Az ingyen kegyelemből, hit által való megigazulás Michelangelo szonettjeiben

 

A legfrissebb lapszám megvásárolható a főiskolán, vagy előfizethető IDE kattintva.

Archívum

Rendszeres teológia

Isten predesztinációs tervének dinamikus természete

Vankó Zsuzsanna   |   2013/1.

Isten predesztinációs terve azonos az egész történelmet átfogó megváltási tervével, amelybe az egyének életére és „előre elkészített jó cselekedeteire” vonatkozó „végzések” úgy épülnek bele, mint egy óriási méretű mozaikképbe annak alkotó kockái.

Gyakorlati teológia

„…nem adok igazat a bűnösöknek”

Az ószövetségi törvények célja

Lefkovits Endre   |   2016/3.

A választott nép társadalmi viszonyait Isten törvénye határozta meg minden tekintetben, és az Izrael védelme alatt álló jövevényekre is vonatkozott.

Biblia és természettudomány

Milyen hosszú a teremtés egy napja?

„Lett este, és lett reggel: első nap.” (1Móz 1,5)

Horváth Ildikó   |   2015/4.

Ahhoz, hogy az ember eligazodhasson saját létének kérdéseiben, elkerülhetetlenül szükséges világosan látnia az eredetet, hisz e nélkül „borzadva és szédülten sodródik az ismeretlenbe, mint kezdet nélküli koromsötét éjszakába”.

Írásmagyarázat

Hűség vagy megalkuvás

Három ifjú örök érvényű példamutatása

Nagy Eszter   |   2015/4.

„Mint csillagok fénylenek a világon.”

Írásmagyarázat

A lelki éberség ismérvei

Máté evangéliuma 25. fejezetének példázatai

Takács Szabolcs   |   2012/4.

Az Újszövetségen belül különleges helyet foglalnak el azok a felszólítások, melyek a mindenkori hívők „éberségére”, „virrasztására” vonatkoznak. Az Újszövetség – különösen az evangéliumok – görög nyelvében ezt általában a grégoreite („virrasszatok”, „legyetek éberek”) szóval bevezetett felszólítások hangsúlyozzák. Az Írások tanulmányozójában ugyanakkor jogosan merül fel a kérdés, hogy mi is e szó, illetve az általa jelölt lelki magatartás jelentéstartalma. Másképpen fogalmazva: mit jelent a Szentírás fogalomtárában az éberség, a „virrasztás”?

Írásmagyarázat

„A hit titka”

Vankó Zsuzsanna   |   2016/4.

Pál apostol így írt munkatársának, Timótheusnak: olyan személyeket válasszanak a gyülekezeti tisztségek betöltésére, „akiknél megvan a hit titka, tiszta lelkiismerettel” (1Tim 3,9).

Egyháztörténelem

Bibliás ébredési mozgalom Pest-Budán az 1830–40-es években

Holló Péter   |   2010/1.

A Biblia-terjesztés sokáig nem valósulhatott meg tömeges méretekben. Áttörés ezen a területen – Magyarországot is beleértve – csak a 18–19. század fordulóján történt.

Lelkiismereti és vallásszabadság

Ellenszegülés, összeesküvés és evangéliumi hit

A Bonhoeffer-dilemma

Csabai Tamás   |   2017/3.

Az ellenállás evangéliumi szempontú értékelésekor hangsúlyosan meg kell különböztetnünk egymástól erőszakos és erőszakmentes ellenállást. Hogy ez a különválasztás milyen horderejű, azt az alább lefolytatott tisztázó eljárás legvégén lesz módunk igazán értékelni.

Írásmagyarázat

Az „Úr szolgájának” szenvedése és megdicsőülése

Ésa 52,13–53,12 írásmagyarázata

Vankó Zsuzsanna   |   2006/1.

Az Újszövetség számos helyen visszahivatkozik az Ésaiás könyve 52. és 53. fejezetében olvasható messiási jövendölésre, amely egyedülálló módon szól Jézus helyettes áldozati halálának okáról, körülményeiről és eredményeiről: Mt 8,17; Jn 1,29; 12,38; Ap csel 8,31–35; Rm 4,25; 1Pt 2,22–25. E prófécia alapján egyértelmű a názáreti Jézus azonossága a megígért Messiással. Mégis számos mai keresztény írásmagyarázó vallja, hogy a prófécia a szétszóratást és elnyomatást szenvedett zsidó népet ábrázolja.

Rendszeres teológia

Roland de Pury a lélek halandóságáról

Szathmáry Sándor   |   2008/3.

Ezt a kifejezést, hogy a „lélek halandó”, ritkán használjuk. Ebben a formában még nem is találkoztam vele olvasmányaim során. Az első pillanatban talán meg is lehet ütközni rajta. Hogy az ember – aki sarx és pszüché – halandó, ezt természetesnek tartjuk, és szoktunk beszélni a test halandóságáról is. itt azonban megállunk, pedig ezzel csak féligazságot mondtunk ki, hiszen a lélek sem rendelkezik örök szubsztanciával, vagyis szintén alá van vetve a halandóságnak.

Biblia és filozófia

Görögnek göröggé lenni – 2. rész

Pál sajátos tanítási módszere a nyelv különböző szintjein

Prancz Zoltán   |   2006/1.

Az ószövetségi iratok héber, illetve kis részben a héberrel közeli rokonságban álló arám nyelven íródtak – sőt, maga Jézus is arámul tanított –, de az evangéliumot görög nyelvi és szellemi környezetben kellett megszólaltatni.

Biblia és filozófia

Görögnek göröggé lenni – 3. rész

Krisztus törvénye és a platóni mítosz

Prancz Zoltán   |   2006/2.

A kereszténység bibliai reformja napjainkban is zajlik, főként a 20. század első felében neves teológusok által indított, a Szentírás-értelmezés platóntalanítását célul kitűző teológiai irányzat és egyes utóreformációs mozgalmak révén. E reform tétje nem egyszerűen az, hogy Pál apostol kiemelkedjen a középszerű platonikus gondolkodók sorából. Az igazi tét az, hogy a kereszténység újra olyan egyedi színként jelenjen meg az eszmék palettáján, amely eredeti és érdemi válaszokat kínál az emberi lét nagy kérdéseire.

Biblia és filozófia

Görögnek göröggé lenni – 1. rész

Az újszövetségi Szentírás és a görög filozófia közötti áthallások értelmezésének kulcsa

Prancz Zoltán   |   2005/3-4.

A tudóstársadalom többsége nem osztja a kereszténység és az antikvitás kohéziójának a paradicsomos rántotta képével kifejezett minősítését. A kereszténység kialakulását különösképpen is szokás pozitív felhangokkal visszavezetni kultúrák ötvöződésére. Ugyanakkor olyan gondolkodók is akadnak, akik Weöresnél sokkal radikálisabban mutatnak rá a kereszténység szóban forgó – témánk szempontjából elsősorban tehát a görög filozófiával történt – vegyülésére. Mindenekelőtt talán Nietzsche említhető, aki a kereszténységet egyenesen vulgarizált platonizmusnak nevezte.

Filozófiatörténet – Keresztény gondolkodók

A hit racionalitásának vizsgálata Pascal gondolattöredékeinek fényében

Prancz Zoltán   |   2004/3.

Pascal több szempontból a „sola Scriptura” elv továbbvivője, az előreformációs irányzatok és a XVI. századi nagy reformáció szellemi örököse. A Gondolatokban Isten jeleinek keresésére és valószínűségi megfontolásokra ösztökéli olvasóit. Eközben óhatatlanul rekonstruálja valamelyest a saját hitre jutásának belső, rejtett folyamatát is.

Gyakorlati teológia – homiletika

Megbocsátás

Charles Haddon Spurgeon   |   2004/3.

Mint minden prédikációja, az itt közölt igehirdetés is tanúskodik Spurgeon „mélyhallásáról”, arról, mit hallott ki ő egyetlen igéből, mi mindent értett meg általa.

Gyakorlati teológia – homiletika

Az igehirdető Wesley

Iványi Gábor – John Wesley   |   2004/1-2.

„A prédikációkra szent komolysággal és alapossággal készült. Ugyanakkor az Igének nem csak hirdetője volt. […] Börtönöket, kórházakat látogatott, és igyekezett segíteni az elesetteken. Ugyanerre bátorított mindenkit a környezetében.”

Gyakorlati teológia – lelkigondozás

„Áldásul volt nékem a nagy keserűség”

Egy gyógyulás felejthetetlen tapasztalata

–   |   2004/4.–2005/1.

„Az igazán nagy megpróbáltatásokat, amelyeket Isten megenged, egyetlen ember sem tudja néhány nap alatt pszichikailag feldolgozni. Azt láttuk, hogy a leg-nagyobb küzdelem eljutni addig a pontig, hogy teljesen letegyük az életünket Isten kezébe.”

Rendszeres teológia – írásmagyarázat

A kereszténység mai irányzatai

Vankó Zsuzsanna   |   2005/3-4.

A kereszténység jobbára csak az első században, az apostoli korban volt igazán egységes. Ma már szinte áttekinthetetlennek tűnik a felekezetek és irányzatok sokasága, a kereszténységgel ismerkedni kívánókat elrettentheti az eligazodás nehézsége. E tanulmányból megismerhetjük a kereszténység mai négy fő irányzatát.

Gyakorlati teológia – homiletika

Biztatás imádságra

Charles Haddon Spurgeon   |   2005/3-4.

„A bálványimádás nem pusztán a faragott képek előtti meghajlást jelenti, hanem az a lényege, hogy másba helyezzük bizalmunkat, nem a láthatatlan, mindenható Istenbe. Könnyen készíthetünk magunknak istent tapasztalatunkból, vagyonunkból, talentumainkból, bálvánnyá emelhetjük gyermekünket, feleségünket, férjünket, barátainkat. Bármit vagy bárkit istenné emelhetünk, amit vagy akit többre tartunk Megváltónknál, és jobban bízunk benne, mint Istenben.”

Rendszeres teológia

A halottak állapota és a halál hatalmából való szabadítás ígérete

Vankó Zsuzsanna   |   2005/2.

A halál mibenlétéről és a halállal szembeni reménységről szóló eredeti bibliai tanítás alig ismert, még a hitvalló keresztények körében is. Rendszerint a Szentírást jobban ismerőknek is csak töredékes fogalmaik vannak arról, mit mond a Biblia pontosan erről a kérdésről. Az alábbiak rendszeres összefoglalást tárnak elénk a szóban forgó témakör, illetve a rá vonatkozó bibliai tanítás egészéről.

Írásmagyarázat

Aggeus könyve

Kovács Zoltán   |   2003/2.

Aggeus próféta írása a legpontosabban datált ószövetségi könyvek egyike: I. Dareiosz uralkodásához (i. e. 522–486) kapcsolva közli a dátumokat, amikor Isten üzenetet küldött általa Júda fejedelméhez, főpapjához és népéhez.

Írásmagyarázat

A 37. zsoltár

Luther Márton   |   2003/2.

Az alább olvasható zsoltármagyarázat Luther Négy vigasztaló zsoltár Magyarország királynéjának, 1526 című írásából való, amelyet a mohácsi vész, illetve II. Lajos király eleste után küldött Mária királynénak.

Írásmagyarázat – Újszövetségi kortörténet

A Szentély Jézus korában

Alfred Edersheim   |   2003/3–4.

„Szinte lehetetlen felmérni egy olyan épület hatását, amely magasabb, mint a mi legnagyobb templomtornyaink.”

Tudomány és teológia

A Posztmodern állapot és a kvantumelmélet – Egy filozófiai szeminárium utóhangjai

Prancz Zoltán   |   2003/3–4.

Propedeutikai szemináriumunkon Jean-François Lyotard Posztmodern állapot című írásával foglalkoztunk, s ahogy ez az ilyen jellegű fórumokon könnyen megesik, az egymást követő asszociációk, felvetések – mondhatni ötletek – hevében a beszélgetés észrevétlenül eltávolodott Lyotard-tól és a Posztmodern állapottól, s már olyan kérdésekről folyt a diskurzus, amelyek legfeljebb csak közvetve kapcsolódtak az alaptémához.

Rendszeres teológia – írásmagyarázat

Az emberi lélek és a halál kérdése a zsoltárokban

Vankó Zsuzsanna   |   2001/3.

A keresztény antropológia és etika összefüggései című rendszeres teológiai disszertáció előkészítéseként e tanulmány azt vizsgálja, hogy milyen antropológiai képet nyerünk az emberről, ha a halál mibenléte felől közelítünk a kérdéshez.

1 2 3