Legfrissebb lapszám
XXIV. évfolyam, 2022/1.
Sola Scriptura, 2022/1. (XXIV. évf., 82. szám)
Tartalom
30 éves a Sola Scriptura Teológiai Főiskola
- Visszaemlékezés a főiskola alapítására és 30 éves történetére (1992–2022)
Gondolatok
- Vankó Zsuzsanna:
A megkerülhetetlen „Isten-kérdés”
Gondolatok egy Ady-vers kapcsán
Írásmagyarázat
- Prancz Zoltán:
Az értelem erőfeszítései a hitért
(Főként Példabeszédek könyve alapján)
- Bödör Zoltán:
Bibliai héber szavak nyomában – 3.
Erő és bátorság
Biblia és történelem
- Nagy Viktória:
Manassé – Júda „elveszett”, majd „megtalált” királya
Régi prédikációk – maradandó tanítások
- Magos István:
„Amíg erő lesz testemben…”
Péczeli József pályakezdő prédikációja
Könyvajánló
- A Spalding Alapítvány kötetei
A legfrissebb lapszám megvásárolható a főiskolán, vagy előfizethető IDE kattintva.
Archívum
„Az egyház fundamentuma Krisztus”
Dante a világi hatalom és az egyház viszonyáról
Vankó Zsuzsa | 2021/3.Dante Alighieri költő, filozófus, az olasz és a világirodalom nagy klasszikusa, „az olasz nyelv atyja” halálának 700. évfordulójára emlékezünk ebben az évben, ez ad aktualitást az alábbi írásnak.
„Ő sem hagy el engem soha”
250 éve halt meg Bod Péter
Magos István | 2019/3–4.Bod Péter prédikációja a Megváltóba vetett személyes hitről
„Állandó olvasmányom voltaképpen nincs is más, mint a Biblia”
Ady Endre Bibliája
Holló Péter | 2019/3–4.„Megszáradt a fű, elhullt a virág, de Istenünk beszéde mindörökre megmarad.” (Ésa 40,8)
A Messiás szenvedése, halála és megdicsőülése a 22. zsoltárban
Vankó Zsuzsanna | 2004/4.–2005/1.A 22. zsoltár olyan bepillantást enged Krisztus lelki szenvedéseinek mélységeibe, amely az Írásban is egyedülálló.
A nagy történet
Háló 2 – Egyházvezetők 1. Dokumentumok és tanulmányok a Magyarországi Evangélikus Egyház és az állambiztonság kapcsolatáról (1945–1990)
Köbel Szilvia | 2015/1.Félreértés ne essék, az alábbi írásban nem valami érdekfeszítő, pártállami titkosrendőrségi sztorit szeretnék megosztani az olvasókkal, hanem a második világháború utáni évtizedek máig ható, több tekintetben is feldolgozatlan területének, nevezetesen az egyházvezetők és más egyházi személyek pártállami állambiztonsági szervekkel történő együttműködésének egy igen fontos vetületére rámutatni.
Az emberi személyiség újszövetségi szemlélete
1. rész
Samuele Bacchiocchi | 2006/4.Részlet Samuele Bacchiocchi Immortality or Resurrection? A Biblical Study on Human Nature and Destiny c. könyvéből.[1]
Az emberi személyiség újszövetségi szemlélete
2. rész
Samuele Bacchiocchi | 2007/1.Részlet Samuel Bacchiocchi: Immortality or Resurrection? A Biblical Study on Human Nature and Destiny c. könyvéből.
Neoprotestáns fundamentalizmus és katolikus integralizmus: „meglepő ökumenizmus”
A La Civiltà Cattolica tanulmányának ismertetése1
Buda Péter | 2018/1–2.A Szentszék félhivatalos lapjának tekinthető La Civiltà Cattolica kétségkívül napjaink egyik leforróbb vitájában tett közé állásfoglalást.
Szembenézés
Háló. Dokumentumok és tanulmányok a Magyarországi Evangélikus Egyház és az állambiztonság kapcsolatáról, 1945–1990
Holló Péter | 2011/2.A rendszerváltás óta eltelt több mint húsz évben több volt szocialista ország is képes volt szembenézni saját múltjával és ennek árnyoldalaival is, de Magyarország és az itt működő egyházak ebben a vonatkozásban adósak maradtak. Éppen ezért értékelhető nagyra az az elhatározás, amely a Magyarországi Evangélikus Egyházban született meg 2005-ben.
Bűn, bűnvallás, kegyelem Keresztelő János szolgálatában
Vankó Zsuzsanna | 2012/4.„Te pedig, kis gyermek, a magasságos [Isten] prófétájának hívattatsz, mert az Úr előtt jársz, hogy az ő útjait megkészítsd, és az üdvösség ismeretére megtanítsd az ő népét, a bűnök bocsánatában.” (Lk 1,76–77)
Pontosító felvetések Jób könyve írásmagyarázatához
Prancz Zoltán | 2017/1.Jób könyvének vannak még fel nem tárt mélységei, amelyek a megértett igazságokat is árnyalhatják, tovább mélyíthetik. A következőkben néhány olyan újszerű felvetést teszünk – olykor régiek fölelevenítése mellett –, amelyek segíthetnek egyes problémás részletek megértésében, illetve a könyv világos alaptanításaihoz történő csatlakoztatásukban.
A Barmeni Teológiai Nyilatkozat
Kovács Zoltán | 2013/4.„Az elmúlt másfél évszázad a totális diktatúrák és ideológiák korszakával az emberi történelem, benne az egyháztörténet egyik legnagyobb megpróbáltatását hozta magával. Ez a küzdelem kiterjedt az élet minden lehetséges területére. Az emberek lelkének és lelkiismeretének befolyás és uralom alá hajtására tett erőszakos kísérletekkel összeroppanni látszott a belső, egyben végső menedék, s vele az emberi méltóság tisztelete is. Ennek a lelki pusztításnak nem csupán a nyomai maradtak meg mindennapjainkban, hanem ma is világosan felismerhetők hasonló törekvések.”1 Ezért a Barmeni Teológiai Nyilatkozat tanulmányozása ma is időszerű.
Kálvin tanítványa és Bölcs Frigyes utóda
Kazinczy Ferenc és Goethe Lutherről, a reformáció szükségességéről és az igazi protestantizmusról
Magos István | 2014/1.Nemcsak az irodalommal kapcsolatban lehet a két nagy írót együtt említeni, hanem a valláshoz és a Bibliához való viszonyulásukat tekintve is: a Szentírás meghatározó szerepet töltött be mindkettejük életében.
Költői kérdés Darwinhoz
Prancz Zoltán | 2018/1–2.Megtanultuk, hogy a mind fejlettebb élőlények legfejlettebbikeként végül megjelent az ember, a Homo sapiens, s vele az értelem.
A szégyenérzet bibliai fogalma
1. rész
Nagy Sándor | 2014/4.Háromrészes cikksorozatban vizsgáljuk a szégyen témakörét. Első tanulmányunkban tisztázzuk a Szentírás szégyenről alkotott fogalmát, amelyhez az eredeti kifejezések jelentéseit is segítségül hívjuk. Látni fogjuk, mennyivel árnyaltabb képet nyújt a Biblia a szégyenérzetről, mint a modern pszichológia.
A szégyenérzet mint lelki magatartás megjelenése a Bibliában
2. rész
Nagy Sándor | 2015/1.Még ha félre is teszünk minden előzetes ismeretet a szégyenérzetről, pusztán a szégyenről szóló cikksorozatunk első részében feltárt és megismert tényekből és adatokból is arra a megállapításra jutunk, hogy az emberi élet igen fontos és kikerülhetetlen része a szégyen.1 A tanulmány mostani részének legnagyobb kérdése tehát az, hogyan is jelenik meg ez a viselkedésünkben, gondolkodásunkban. A vizsgálódás módszere pedig ezúttal is különböző igeszakaszokra, bibliai példákra épül.
Isten szabadítása a szégyenérzetből
3. rész
Nagy Sándor | 2015/2.Cikksorozatunk utolsó részéhez érkeztünk. Az eddigiekben áttekintettük, mit jelent a szégyenérzet bibliai fogalma, valamint megvizsgáltuk, hogyan jelenik meg a szégyen a lelki magatartásunkban. E mostani, befejező részben arra keressük a választ, hogyan megy végbe és mit jelent valójában Isten szégyenérzetből szabadító munkája.
„Hajnalcsillag” a jövő horizontján
Vankó Zsuzsanna | 2018/3-4.„Én, Jézus, küldtem az én angyalomat, hogy ezekről bizonyságot tegyen nektek a gyülekezetekben. Én vagyok Dávid gyökere és sarja, a fényes Hajnalcsillag.”
A Biblia népei – 1. rész
Kánaániták
Nagy Viktória | 2011/1.A kánaáni kultúra i. e. 1750–1550 között élte virágkorát, majd történetének utolsó három évszázadában, i. e. 1500–1200 között egysége fokozatosan megszűnt. A Biblia szerint Kánaán többféle népessége egyetlen közös őstől, Kánaántól származott.
A Biblia népei – 2. rész
A hükszoszok
Nagy Viktória | 2011/2.A Biblia nem említi név szerint a hükszoszokat, azonban József története a bibliai kronológia alapján kapcsolódik ehhez a népcsoporthoz. A Biblia belső időrendje szerint József sok próbatétel után egy hükszosz fáraó főembere lett, Jákob pátriárka és családja pedig ugyanezen fáraó uralma alatt telepedett le Egyiptomban, és vált itt nagy néppé, i. e. 1650 körül.
A lelki egészség és a Biblia
Vankó Zsuzsanna | 2007/1.„Szeretett barátom, kívánom, hogy mindenben jól legyen dolgod, és légy egészséges, amint jó dolga van a lelkednek!”
„Ostpolitik”
A Vatikán és Magyarország kapcsolata 1963–1989 között
Holló Péter | 2016/1.Az 1960-as évektől folytatott vatikáni „keleti politikát”, a Szovjetunió érdekszférájába tartozó államokkal kapcsolatos politikát jelentette az Ostpolitik. Érdemes először megvizsgálni ennek történelmi kontextusát: miért, milyen körülmények között születhetett meg maga az eszme, a gondolatrendszer?
A „sola Scriptura” vagy „sola ecclesia” dilemmája
Vankó Zsuzsanna | 2014/1.Nem szokványos a cikk címében szereplő alternatíva – „egyedül az Írás” vagy „egyedül az egyház” – felállítása. Azonban a két végső tekintély közötti választás kényszerűsége ma valóságos dilemma mind a keresztény egyházi közösségek, mind az egyes keresztények számára. Ez a kategorikus állítás magyarázatot kíván.
A korinthusi nyelveken szólás
1Kor 12–14. fejezete alapján
Vankó Zsuzsanna | 2015/2.Pál apostol olyan rendszabályokat fogalmazott meg, amelyekkel kifejezett tiltás nélkül is ki lehet iktatni az istentiszteletről a zavaró jelenséget.
A Szentlélek valósága napjainkban
Szathmáry Sándor | 2012/3.„Ha valaki szomjúhozik, jöjjön hozzám és igyék! Aki hisz énbennem, ahogy az Írás mondta, annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek! Ezt pedig a Lélekről mondta, akit a benne hívők fognak kapni, mert még nem adatott a Lélek, mivel Jézus még nem dicsőült meg.” (Jn 7,37–39)
Jézus „hermeneutikája”
Vankó Zsuzsanna | 2015/4.A „sola Scriptura” elv megalapozója maga Jézus Krisztus, aki a bibliai hermeneutika alapelveit is meghatározta.
Alkalmazható-e Jézus pedagógiája a 21. századi oktatásban?
Nagy Sándor | 2016/1.„A nevelés hosszú időn át főképpen az emlékezőtehetség foglalkoztatására irányult, a végletekig megterhelve azt, míg a többi szellemi erőt nem fejlesztették kellőképpen.”
Perspektívák és megváltás
Pavlovits Tamás: Mi egy ember a végtelenben?
Prancz Zoltán | 2015/2.„Pascal a Gondolatokban egy úgynevezett perspektivikus igazságfelfogást dolgoz ki és működtet, amely alapvetően különbözik a geometriai vagy a korban bevett filozófiai igazságfelfogásoktól.”
„A hit titka”
Vankó Zsuzsanna | 2016/4.Pál apostol így írt munkatársának, Timótheusnak: olyan személyeket válasszanak a gyülekezeti tisztségek betöltésére, „akiknél megvan a hit titka, tiszta lelkiismerettel” (1Tim 3,9).
Bibliás ébredési mozgalom Pest-Budán az 1830–40-es években
Holló Péter | 2010/1.A Biblia-terjesztés sokáig nem valósulhatott meg tömeges méretekben. Áttörés ezen a területen – Magyarországot is beleértve – csak a 18–19. század fordulóján történt.
Ellenszegülés, összeesküvés és evangéliumi hit
A Bonhoeffer-dilemma
Csabai Tamás | 2017/3.Az ellenállás evangéliumi szempontú értékelésekor hangsúlyosan meg kell különböztetnünk egymástól erőszakos és erőszakmentes ellenállást. Hogy ez a különválasztás milyen horderejű, azt az alább lefolytatott tisztázó eljárás legvégén lesz módunk igazán értékelni.
Az „Úr szolgájának” szenvedése és megdicsőülése
Ésa 52,13–53,12 írásmagyarázata
Vankó Zsuzsanna | 2006/1.Az Újszövetség számos helyen visszahivatkozik az Ésaiás könyve 52. és 53. fejezetében olvasható messiási jövendölésre, amely egyedülálló módon szól Jézus helyettes áldozati halálának okáról, körülményeiről és eredményeiről: Mt 8,17; Jn 1,29; 12,38; Ap csel 8,31–35; Rm 4,25; 1Pt 2,22–25. E prófécia alapján egyértelmű a názáreti Jézus azonossága a megígért Messiással. Mégis számos mai keresztény írásmagyarázó vallja, hogy a prófécia a szétszóratást és elnyomatást szenvedett zsidó népet ábrázolja.
Roland de Pury a lélek halandóságáról
Szathmáry Sándor | 2008/3.Ezt a kifejezést, hogy a „lélek halandó”, ritkán használjuk. Ebben a formában még nem is találkoztam vele olvasmányaim során. Az első pillanatban talán meg is lehet ütközni rajta. Hogy az ember – aki sarx és pszüché – halandó, ezt természetesnek tartjuk, és szoktunk beszélni a test halandóságáról is. itt azonban megállunk, pedig ezzel csak féligazságot mondtunk ki, hiszen a lélek sem rendelkezik örök szubsztanciával, vagyis szintén alá van vetve a halandóságnak.
Görögnek göröggé lenni – 2. rész
Pál sajátos tanítási módszere a nyelv különböző szintjein
Prancz Zoltán | 2006/1.Az ószövetségi iratok héber, illetve kis részben a héberrel közeli rokonságban álló arám nyelven íródtak – sőt, maga Jézus is arámul tanított –, de az evangéliumot görög nyelvi és szellemi környezetben kellett megszólaltatni.
Görögnek göröggé lenni – 3. rész
Krisztus törvénye és a platóni mítosz
Prancz Zoltán | 2006/2.A kereszténység bibliai reformja napjainkban is zajlik, főként a 20. század első felében neves teológusok által indított, a Szentírás-értelmezés platóntalanítását célul kitűző teológiai irányzat és egyes utóreformációs mozgalmak révén. E reform tétje nem egyszerűen az, hogy Pál apostol kiemelkedjen a középszerű platonikus gondolkodók sorából. Az igazi tét az, hogy a kereszténység újra olyan egyedi színként jelenjen meg az eszmék palettáján, amely eredeti és érdemi válaszokat kínál az emberi lét nagy kérdéseire.
Görögnek göröggé lenni – 1. rész
Az újszövetségi Szentírás és a görög filozófia közötti áthallások értelmezésének kulcsa
Prancz Zoltán | 2005/3-4.A tudóstársadalom többsége nem osztja a kereszténység és az antikvitás kohéziójának a paradicsomos rántotta képével kifejezett minősítését. A kereszténység kialakulását különösképpen is szokás pozitív felhangokkal visszavezetni kultúrák ötvöződésére. Ugyanakkor olyan gondolkodók is akadnak, akik Weöresnél sokkal radikálisabban mutatnak rá a kereszténység szóban forgó – témánk szempontjából elsősorban tehát a görög filozófiával történt – vegyülésére. Mindenekelőtt talán Nietzsche említhető, aki a kereszténységet egyenesen vulgarizált platonizmusnak nevezte.
A hit racionalitásának vizsgálata Pascal gondolattöredékeinek fényében
Prancz Zoltán | 2004/3.Pascal több szempontból a „sola Scriptura” elv továbbvivője, az előreformációs irányzatok és a XVI. századi nagy reformáció szellemi örököse. A Gondolatokban Isten jeleinek keresésére és valószínűségi megfontolásokra ösztökéli olvasóit. Eközben óhatatlanul rekonstruálja valamelyest a saját hitre jutásának belső, rejtett folyamatát is.
Megbocsátás
Charles Haddon Spurgeon | 2004/3.Mint minden prédikációja, az itt közölt igehirdetés is tanúskodik Spurgeon „mélyhallásáról”, arról, mit hallott ki ő egyetlen igéből, mi mindent értett meg általa.
Az igehirdető Wesley
Iványi Gábor – John Wesley | 2004/1-2.„A prédikációkra szent komolysággal és alapossággal készült. Ugyanakkor az Igének nem csak hirdetője volt. […] Börtönöket, kórházakat látogatott, és igyekezett segíteni az elesetteken. Ugyanerre bátorított mindenkit a környezetében.”
„Áldásul volt nékem a nagy keserűség”
Egy gyógyulás felejthetetlen tapasztalata
– | 2004/4.–2005/1.„Az igazán nagy megpróbáltatásokat, amelyeket Isten megenged, egyetlen ember sem tudja néhány nap alatt pszichikailag feldolgozni. Azt láttuk, hogy a leg-nagyobb küzdelem eljutni addig a pontig, hogy teljesen letegyük az életünket Isten kezébe.”
A kereszténység mai irányzatai
Vankó Zsuzsanna | 2005/3-4.A kereszténység jobbára csak az első században, az apostoli korban volt igazán egységes. Ma már szinte áttekinthetetlennek tűnik a felekezetek és irányzatok sokasága, a kereszténységgel ismerkedni kívánókat elrettentheti az eligazodás nehézsége. E tanulmányból megismerhetjük a kereszténység mai négy fő irányzatát.
Biztatás imádságra
Charles Haddon Spurgeon | 2005/3-4.„A bálványimádás nem pusztán a faragott képek előtti meghajlást jelenti, hanem az a lényege, hogy másba helyezzük bizalmunkat, nem a láthatatlan, mindenható Istenbe. Könnyen készíthetünk magunknak istent tapasztalatunkból, vagyonunkból, talentumainkból, bálvánnyá emelhetjük gyermekünket, feleségünket, férjünket, barátainkat. Bármit vagy bárkit istenné emelhetünk, amit vagy akit többre tartunk Megváltónknál, és jobban bízunk benne, mint Istenben.”
A halottak állapota és a halál hatalmából való szabadítás ígérete
Vankó Zsuzsanna | 2005/2.A halál mibenlétéről és a halállal szembeni reménységről szóló eredeti bibliai tanítás alig ismert, még a hitvalló keresztények körében is. Rendszerint a Szentírást jobban ismerőknek is csak töredékes fogalmaik vannak arról, mit mond a Biblia pontosan erről a kérdésről. Az alábbiak rendszeres összefoglalást tárnak elénk a szóban forgó témakör, illetve a rá vonatkozó bibliai tanítás egészéről.
Aggeus könyve
Kovács Zoltán | 2003/2.Aggeus próféta írása a legpontosabban datált ószövetségi könyvek egyike: I. Dareiosz uralkodásához (i. e. 522–486) kapcsolva közli a dátumokat, amikor Isten üzenetet küldött általa Júda fejedelméhez, főpapjához és népéhez.
A 37. zsoltár
Luther Márton | 2003/2.Az alább olvasható zsoltármagyarázat Luther Négy vigasztaló zsoltár Magyarország királynéjának, 1526 című írásából való, amelyet a mohácsi vész, illetve II. Lajos király eleste után küldött Mária királynénak.
A Szentély Jézus korában
Alfred Edersheim | 2003/3–4.„Szinte lehetetlen felmérni egy olyan épület hatását, amely magasabb, mint a mi legnagyobb templomtornyaink.”
A Posztmodern állapot és a kvantumelmélet – Egy filozófiai szeminárium utóhangjai
Prancz Zoltán | 2003/3–4.Propedeutikai szemináriumunkon Jean-François Lyotard Posztmodern állapot című írásával foglalkoztunk, s ahogy ez az ilyen jellegű fórumokon könnyen megesik, az egymást követő asszociációk, felvetések – mondhatni ötletek – hevében a beszélgetés észrevétlenül eltávolodott Lyotard-tól és a Posztmodern állapottól, s már olyan kérdésekről folyt a diskurzus, amelyek legfeljebb csak közvetve kapcsolódtak az alaptémához.
Az emberi lélek és a halál kérdése a zsoltárokban
Vankó Zsuzsanna | 2001/3.A keresztény antropológia és etika összefüggései című rendszeres teológiai disszertáció előkészítéseként e tanulmány azt vizsgálja, hogy milyen antropológiai képet nyerünk az emberről, ha a halál mibenléte felől közelítünk a kérdéshez.